Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Névmutató: Horváth Zsolt

2000. április 19.

Ápr. 18-án háromnapos bemutatkozó látogatásra Székelyudvarhelyre indult a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának delegációja, amely korábban már Prágában, Eszéken és Zágrábban is járt, a képviselőcsoport regionális bemutatkozó programjának részeként. A küldöttséget ápr. 19-én fogadja Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára ugyanaznap előadást tart a Városházán helyi kamarai tagoknak, magánvállalkozóknak a vállalkozás és az infrastruktúra fejlesztéséről. Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kormány társadalompolitikai céljait ismerteti iskolák, valamint egészségügyi és szociális intézmények vezetőivel. /Fidesz-frakció bemutatkozó látogatása Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. április 22.

FIDESZ-küldöttség járt Székelyudvarhelyen. Az országgyűlési képviselő csoportot a házigazda, Szász Jenő polgármester fogadta. A küldöttség tagja volt Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Nagy Gábor, Budapest I. kerületének polgármestere, Szinyei András, az EU-integrációs bizottság tagja, Várkonyi Zsolt hivatalvezető, Szalay Annamária képviselő, dr. Koncz Mária sajtófőnök és Kovács Orsolya sajtótitkár. Az ápr. 18-20-a közötti látogatás során a város gazdasági szakembereivel találkoztak a vendégek. Horváth Zsolt államtitkár elmondta, hogy Hajdú Gábor egészségügyi miniszterrel nemrég találkozott Magyarországon, ekkor beszélgettek a magyar egészségügyi átalakításról. Romániában is átalakítás előtt áll az egészségügy tulajdoni szerkezete. A fórumon felvetődött, hogy keresik a megoldást: hogyan lehetne Magyarországról szakorvosokat magyar ösztöndíjak segítségével néhány éves időtartamra Székelyudvarhelyre, áthozni, így átmenetileg megoldódna a szakorvoshiány. Szó volt már arról, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány Magyarországon is bejegyzésre kerüljön, hogy segítsen a támogatók felkutatásában. Szalay Annamária képviselő kifejtette: fontos feladat a nemzetkép és kultúrdiplomácia, amit a Fidesz korábban is stratégiai területnek tartott. Minden ilyen utazás hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszú távon közösen, együtt alkothassák meg a nemzetstratégiát. /Oláh István: A FIDESZ Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2007. január 16.

Új jobboldali párt alapítására készül Schmidt Mária – írta január 15-i számában a Magyar Nemzet, amely a Terror Háza múzeum történész főigazgatóját az Orbán Viktort eltávolítani óhajtó jobboldali elégedetlen csoportok egyikének vezetőjeként nevezte meg. /Pártalapításra készül Schmidt Mária? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./ „A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvános és nem nyilvános körökben tett nyilatkozatai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével” – fogalmazott az írás szerzője, Horváth Zsolt. Utalt arra, hogy Schmidt Mária tavaly decemberben írást közölt a Népszabadság című napilapban, s ebben „félreérthetetlenül utalt arra: Orbán Viktor nem lehet a továbbiakban a jobboldal vezetője”. Az új párt elnökének kilétét még homály fedi. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a cikkre úgy reagált, hogy „a Magyar Nemzet sci-fi rovatában megjelent cikkel egy politikai pártnak nem dolga foglalkozni”. Áder János a lapban megjelentekre nem kívánt reagálni. /Új jobboldali párt a Fidesz ellen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2010. április 8.

A mi 20. századunk
Korunk, 2010. április
"Egy hosszú és/vagy rövid – esetleg akár keresztbe metszett – századról szól a lapszám, amelyet az olvasó a kezében tart: a magyarság 20. századáról, amely – nemzetünk tekintetében egyértelműen – az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósult törések és többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is körülírható" – olvasható a Kovács Kiss Gyöngy által jegyzett bevezetőben. A lapszám tematikus tömbjét öt neves magyarországi szerző tanulmányai alkotják: Romsics Ignác, aki a koordinációs és szerkesztési munkába is bekapcsolódott, a huszadik századi magyar politikai rendszereket vizsgálja, Gyáni Gábor a század társadalmait, Tomka Béla a gazdasági élet alakulását elemzi írásában. Pritz Pál tanulmányának témája a 20. századi magyar külpolitika, míg Szarka Lászlóé a kisebbségi helyzetben élő Kárpát-medencei magyarság.
A lapszámban az olvasó találkozik Karácsonyi Zsolt és Vaszilij Bogdanov verseivel, illetve a rovatokban – többek között – K. Horváth Zsolt, Ungvári Zrínyi Ildikó, Balázs Imre József, Kemecsi Lajos, Borsodi L. László írásaival. A grafikai anyag Tettamanti Béla budapesti képzőművész munkája.
Népújság (Marosvásárhely)

2013. június 2.

Össze kell gyűjteni a nemzeti értékeket – Megalakult a hungarikum klubok mozgalma
A hungarikum klubok segítségével olyan közösség jön létre, mely segíti a nemzet felemelkedését – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán.
„Nemcsak a helyi értékek védelmét szervezi a helyi közösség, hanem bekapcsolódik abba az áramkörbe, mely egy határokon átívelő mozgalom, mely minden magyar értéket megtart és megőriz" – hangsúlyozta Lezsák Sándor a hungarikum klubok képviselőinek országos találkozóján. A találkozón a Kárpát-medence 37 településéről érkezett küldöttek megalakították a hungarikum klubok mozgalmát, majd egy nyilatkozatot fogadtak el.
Horváth Zsolt Fideszes országgyűlési képviselő elmondta, hogy három elvet vettek figyelembe a magyar nemzeti értékekre és hungarikumokra vonatkozó szabályozás tavalyi elfogadásakor: az első, hogy legyen alulról jövő kezdeményezés, a második pedig, hogy legyen minél kevésbé bürokratikus. A harmadik elv szerint Magyarország csak olyan törvényt hozhat, mely csak a határain belül hatályos, amivel azt szerették volna elérni, hogy „nacionalista mozgalmak ne tűzzék a zászlajukra".
Az országos találkozó résztvevői által elfogadott nyilatkozat szerint „a magyar nemzeti értékek átörökítendő és megőrzendő értékek, az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítését szolgálják". Fontosnak tartják, hogy a helyi, megyei értékek kiválasztása széles körű társadalmi együttműködés keretében valósulhasson meg. A közösség tagjai gyakorlati munkát vállalnak, és személyes példát mutatnak a nemzeti értékek összegyűjtésében, dokumentálásában. Többek között azt is vállalták, hogy arra ösztönzik a helyi közösségek tagjait: csatlakozzanak a Kárpát-medencei hungarikum mozgalomhoz, továbbá céltudatos együttműködést alakítanak ki a települési, megyei önkormányzatok képviselőivel, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetekkel. Az Országgyűlés 2012-ben fogadta el A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló XXX. törvényt, majd megalakult a Hungarikum Bizottság.
A hungarikumok körébe tartoznak tárgyak, szellemi alkotások, kulturális javak, jelképek, valamint a magyar nemzettudatot megtestesítő alkotások, nemcsak Magyarországról, hanem a Kárpát-medencéből, sőt a világ minden tájáról.
A hungarikumokat először helyben, majd megyei és regionális szinten kívánják összegyűjteni. Ezekből az értékekből egy bizottság állítja majd össze a magyar értéktárat, a legismertebbeket hungarikum-védjeggyel látják el.
A kormány 2013. április 11-én fogadta el a Hungarikum-törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat. A magyar nemzeti értékeket a Magyar Értéktár, a magyarság csúcsteljesítményeit a Hungarikumok gyűjteménye tartja majd nyílván. A kormányrendelet szerint, bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy a magyar szellemi és kulturális javak, szokások, jelképek és egyedi termékek közül valamelyik bekerüljön a Magyar Értéktárba. A Magyar Értéktárban nyilvántartott, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a Hungarikum Bizottság minősíti majd hungarikummá.
MTI

2014. április 5.

Új könyv
Az ügynök arcai
Az ügynök arcai címmel új könyv jelent meg az ügynökkérdés kutatásáról nemzetközi kitekintéssel a Libri Kiadó gondozásában. Az ügynökvadászat helyett a cél az aktákban szereplő emberek motivációinak és az ügynökkérdésről folytatott vitáknak a megértése – közölte Horváth Sándor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a kötet szerkesztője az MTI-vel.
Mint mondta, a kötet egyebek mellett arra keresi a választ, hogy miért éppen 1989 után váltak minden országban olyan fontos kérdéssé az ügynökügyek, a tanulmányok közreadásának pedig fontos célja, hogy "azok a történeti összehasonlítás és a megértés irányába tereljék az ügynökkérdésről folytatott, gyakran hisztérikus vitákat".
A kötet tanulmányai a társadalomtörténet, a mindennapok története és a nemzetközi összehasonlítás nézőpontjából elemzik a kérdéskört, az elméleti írások mellett pedig olvasmányosabb, szélesebb érdeklődésre számot tartó témákat is taglalnak, ugyanis hiába közismert elnevezések a kommunista korszakból a III/III, a Stasi, a Securitate és a KGB – még ezen szervezetek működésének feltárására sem történt átfogó, nemzetközi összehasonlító kísérlet – mutatott rá.
Horváth Sándor úgy fogalmazott: az akták őrzésére alakult intézmények megismerése azért is fontos, mert azoknak mindegyik országban kiemelt szerepük volt 1989 után a közelmúltról folytatott vitákban, amelyeknek már szintén van múltja, s ezek ugyancsak szerepelnek a kötetben.
A tanulmányok első blokkjában Gyáni Gábor, Gyarmati György, Rainer M. János, Takács Tibor és Ungváry Krisztián többek között azt vizsgálja, hogy miért váltak az ügynökügyek fontossá a közéletben és a történetírásban, mire jók és mire nem az akták, és mi tudható meg belőlük a társadalomról és a mindennapokról. A kötet szakít azzal a gyakorlattal, amely szerint a magyar szerzők előszeretettel hivatkoznak a környező országok állambiztonsági szolgálataira és irataik őrzési módjaira úgy, hogy alig-alig ismerik őket – jegyezte meg.
Megemlítette: a tanulmányok második részéből kiderül, hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait. A franciák második világháborús kollaborációjának emlékezete éppúgy fontos téma a kötetben az emlékezet működése miatt (K. Horváth Zsolt), mint a szovjet ügynökök magyarországi jelenléte (Baráth Magdolna).
A tanulmányok harmadik részében az aktákat társadalomtörténeti kérdések megválaszolására használják a szerzők. Müller Rolf a fényképek és a politikai rendőrség kapcsolatával, Pető Andrea a nők és az állambiztonság, Tabajdi Gábor pedig a titkos lakások és a városi tér szerepével foglalkozik. Az egyházak megfigyeléséből kiemelkedik Mindszenty József megfigyelési ügye.
Standeisky Éva egy "literátus ügynök" mindennapjairól ír, aki a rendszerváltás után a szélsőjobboldalt erősítette. A tömegkultúra állami ellenőrzése pedig a Beatrice együttes állambiztonsági aktáiból válik érthetőbbé. Népújság (Marosvásárhely)

2016. szeptember 1.

Zala és Kovászna kincsei
Érték az, amit a helyiek annak tartanak
Érték az, amit a helyi közösség annak tart – ez az alapelve a Kovászna megyei Értéktár összeállításának. Háromszék Zala megyével közösen nyert pályázatot az értéktár megvalósítására, a pályázat záró konferenciáját múlt pénteken tartották a Kovászna Megyei Művelődési Központban.
– A Kovászna és Zala megye közötti kapcsolat évezredes múltra nyúlik vissza, igazi testvérkapcsolat, közös értékeink is vannak, hiszen az Őrségben a nyugati székelyek, itt, Háromszéken a keleti székelyek védték Magyarország határát – mondta köszöntőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: itt, Kovászna megyében és Magyarországon is évtizedek óta folyik egyfajta értékmentés, viszont a hungarikum-törvénnyel megnyílt egy újfajta keretrendszer, amely végre lehetővé teszi, hogy sztenderdek, szabályok alapján, rendszerezve tudjuk nemzeti értékeinket lajstromozni.
Imreh-Marton István, a Kovászna megyei Művelődési Központ igazgatója elmondta: több síkon zajlott a korábbi években az értékmentés Kovászna megyében, például tíz éve sikerült a kúriákat feltérképezni, két éve a népi mesterségeket leltározták fel, összegyűjtötték a megyéhez kötődő történelmi személyiségek munkásságát.
A kisbaconi Bodvaj Egyesület egy taliándörögdi ifjúsági szervezettel partnerségben létrehozta a megye első települési értéktárát.
– Nyolcan utaztunk a Dunántúlra, ahol intenzív tanfolyamon ismerkedtünk a magyar értéktár-rendszerrel és a módszertannal: mit nevezünk értéknek, és hogyan kell gyűjteni. Dr. Horváth Zsolt, a Magyar Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora itt mondta el az értékgyűjtés alaptételét: érték mindaz, amit a helyi közösség annak tart. Ez volt az a kedves mondat, amire azt mondtuk, hogy akkor ezt a munkát mi biztosan nem véthetjük el. Mert eszerint, ha mi a faluban azt mondjuk valamiről, hogy ez érték, akkor ezt senki más nem kérdőjelezheti meg! Innentől már csak az a kérdés, van-e bennünk elég tudás, akarat, lelkesedés, hogy ezt dokumentáljuk – vetette fel Benedek-Huszár Márta.
Volt. Eddig tizenegy települési értéket választottak ki, többek között Benedek Elek szellemi örökségét, a kenyér útja programot stb., amelyekről leírásokat, fotókat, kisfilmeket készítettek.
Szőts P. Zsuzsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ szakelőadója, a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság elnöke ismertette a www.repertorium.ro honlapot.
Kinda István néprajzkutató bemutatta a Hagyományos Székelyföldi Népi Mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés című projektet, majd A kürtőskalács passiója címmel tartott előadást Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ügyvezetője.
Varga Erika építész az Engem is érdekel az építészet – Épített örökségünk értékeinek felismerése, felfedezése, tudatosítása gyerekekkel című programot ismertette. A rendezvény a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósult meg.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

lapozás: 1-7